Testvérszeretet: 5 tipp, hogy a gyerekeink szuper jóban legyenek
Család
12/01/2020
Október 18-a a testvérek világnapja. Ezt valószínűleg csak azok tudják, akik jó testvérek. Azonban a legtöbb testvérpár állandóan veszekszik – gyakran látszólag ok nélkül. Ha szülőként odafigyelünk néhány dologra, elérhetjük, hogy még a két legmakacsabb kisördögből is a legjobb testvérek váljanak.
Nagyon ritkán fordul elő, hogy a gyerekeink között nincs semmilyen testvérháború – amit mi, édesanyák igencsak nehezen viselnünk.
Igazságosság, korrektség
Ez nem fair. Milyen sokszor halljuk ezt a gyerekeinktől! És nem csak akkor vágják ezt a fejünkhöz, amikor belépnek a tinédzserkorba. Már nagyon korán érzékelik, hogy egyformán kezeljük-e őket. Ha úgy érzik, hogy a testvérüket előnyben részesítik a szüleik, az bizony hatással lesz az ő viszonyukra is. Az emiatt kialakult negatív érzéseiket ugyanis nem a szüleikre, hanem a testvéreikre ruházzák át. Ennek az ellenkezője is igaz: a rivalizálás és a féltékenység is csökken, ha a szülők egyformán szeretetteljesen és konzekvensen viszonyulnak a gyerekeikhez. Persze ez nem azt jelenti, hogy minden helyzetben pontosan egyformán kell őket kezelni, hiszen ez a korkülönbség miatt sem lehetséges. Pusztán arról van szó, hogy mindegyikük igényeit egyforma mértékben kell kielégíteni, és ezt a különbséget nekik is el kell magyaráznunk.
Kerüljük az összehasonlítást
Még az olyan ártatlannak tűnő mondat, mint a „Nézd, a bátyád milyen szépen megette a borsófőzeléket!” is megtépázhatja a gyerek önértékelését. Ő ugyanis ebben a helyzetben csak azt fogja fel, hogy a testvére jobb nála. Mi pedig anélkül, hogy akartuk volna, vetélytársakat csináltunk belőlük. A testvérek közötti barátságos viszony kialakítása érdekében fontos, hogy ne riválisként tekintsenek egymásra, tehát minden körülmények között kerüljük el az egymáshoz hasonlítgatást.
A kreativitás támogatása
A testvérek között néha akkor alakul ki a legmeghatóbb és legszebb játékélmény, amikor unatkoznak, emiatt pedig közösen használják a kreativitásukat és a fantáziájukat annak érdekében, hogy kitaláljanak valamilyen játékot. Az ilyen helyzetekben megtanulnak olyan személyként tekinteni a testvérükre, aki nem az útjukban áll és állandóan zavar, hanem hozzásegíti őket az örömteli játékhoz. Ilyenkor – még ha a gyerekek hangosak és rendetlenséget is csinálnak – soha ne avatkozzunk bele a játékukba, hiszen ezek a pillanatok segítik őket abban, hogy igazán összenőjenek és összeérjenek.
A csapatmunka fontossága
A legtöbb szülőnek fontos, hogy a gyerekei – akkor is, ha már felnőttek – jó viszonyban, sőt talán még a legjobb barátok is legyenek. Ennek eléréséhez elengedhetetlen, hogy már kisgyerekkorban megtanulják, hogy ők egy csapat. A csapatérzés kialakulását nagymértékben hátráltatja a gyerekkorban szokásos viselkedés, a másik befeketítése és bemártása, valamint elárulása a szülőknek. Mindig arra kell törekednünk, hogy azt közvetítsük feléjük, ők egy csapat, és bízunk abban, hogy közösen sikerül olyan megoldást találni, amely mindenkit boldoggá tesz, és nem szabad a másik elárulását támogatni és jutalmazni.
A másik tisztelete
A jó testvéri kapcsolat kialakulásához elengedhetetlen egymás tisztelete. Soha ne hunyjunk szemet a verekedések felett, azzal nyugtatva magunkat, hogy ez csak egy kis testvéri civakodás. Ugyanez vonatkozik a sértegetésre, a gúnyolódásra és a cikizésre. Meg kell tanulniuk, hogy a testvérükkel ugyanolyan jól kell bánniuk, mint a többi gyerekkel. Ne tekintsük az ilyen viselkedést testvéri rivalizálásnak, hanem állítsunk fel egyértelmű szabályokat. Tanítsuk meg nekik, hogy a helytelen viselkedésnek nemcsak az óvodában, az iskolában és a baráti társaságban van következménye, hanem a családban is.
Nagyon ritkán fordul elő, hogy a gyerekeink között nincs semmilyen testvérháború – amit mi, édesanyák igencsak nehezen viselnünk.
Igazságosság, korrektség
Ez nem fair. Milyen sokszor halljuk ezt a gyerekeinktől! És nem csak akkor vágják ezt a fejünkhöz, amikor belépnek a tinédzserkorba. Már nagyon korán érzékelik, hogy egyformán kezeljük-e őket. Ha úgy érzik, hogy a testvérüket előnyben részesítik a szüleik, az bizony hatással lesz az ő viszonyukra is. Az emiatt kialakult negatív érzéseiket ugyanis nem a szüleikre, hanem a testvéreikre ruházzák át. Ennek az ellenkezője is igaz: a rivalizálás és a féltékenység is csökken, ha a szülők egyformán szeretetteljesen és konzekvensen viszonyulnak a gyerekeikhez. Persze ez nem azt jelenti, hogy minden helyzetben pontosan egyformán kell őket kezelni, hiszen ez a korkülönbség miatt sem lehetséges. Pusztán arról van szó, hogy mindegyikük igényeit egyforma mértékben kell kielégíteni, és ezt a különbséget nekik is el kell magyaráznunk.
Kerüljük az összehasonlítást
Még az olyan ártatlannak tűnő mondat, mint a „Nézd, a bátyád milyen szépen megette a borsófőzeléket!” is megtépázhatja a gyerek önértékelését. Ő ugyanis ebben a helyzetben csak azt fogja fel, hogy a testvére jobb nála. Mi pedig anélkül, hogy akartuk volna, vetélytársakat csináltunk belőlük. A testvérek közötti barátságos viszony kialakítása érdekében fontos, hogy ne riválisként tekintsenek egymásra, tehát minden körülmények között kerüljük el az egymáshoz hasonlítgatást.
A kreativitás támogatása
A testvérek között néha akkor alakul ki a legmeghatóbb és legszebb játékélmény, amikor unatkoznak, emiatt pedig közösen használják a kreativitásukat és a fantáziájukat annak érdekében, hogy kitaláljanak valamilyen játékot. Az ilyen helyzetekben megtanulnak olyan személyként tekinteni a testvérükre, aki nem az útjukban áll és állandóan zavar, hanem hozzásegíti őket az örömteli játékhoz. Ilyenkor – még ha a gyerekek hangosak és rendetlenséget is csinálnak – soha ne avatkozzunk bele a játékukba, hiszen ezek a pillanatok segítik őket abban, hogy igazán összenőjenek és összeérjenek.
A csapatmunka fontossága
A legtöbb szülőnek fontos, hogy a gyerekei – akkor is, ha már felnőttek – jó viszonyban, sőt talán még a legjobb barátok is legyenek. Ennek eléréséhez elengedhetetlen, hogy már kisgyerekkorban megtanulják, hogy ők egy csapat. A csapatérzés kialakulását nagymértékben hátráltatja a gyerekkorban szokásos viselkedés, a másik befeketítése és bemártása, valamint elárulása a szülőknek. Mindig arra kell törekednünk, hogy azt közvetítsük feléjük, ők egy csapat, és bízunk abban, hogy közösen sikerül olyan megoldást találni, amely mindenkit boldoggá tesz, és nem szabad a másik elárulását támogatni és jutalmazni.
A másik tisztelete
A jó testvéri kapcsolat kialakulásához elengedhetetlen egymás tisztelete. Soha ne hunyjunk szemet a verekedések felett, azzal nyugtatva magunkat, hogy ez csak egy kis testvéri civakodás. Ugyanez vonatkozik a sértegetésre, a gúnyolódásra és a cikizésre. Meg kell tanulniuk, hogy a testvérükkel ugyanolyan jól kell bánniuk, mint a többi gyerekkel. Ne tekintsük az ilyen viselkedést testvéri rivalizálásnak, hanem állítsunk fel egyértelmű szabályokat. Tanítsuk meg nekik, hogy a helytelen viselkedésnek nemcsak az óvodában, az iskolában és a baráti társaságban van következménye, hanem a családban is.