Különleges sajtok - kéksajt, casu marzu, pule

Az igazi sajtimádók nem elégednek meg a Trappista és az Ementáli sajttal, a világ minden pontján találnak különleges, ízletes és sokszor egészen furcsa külsejű sajtokat.

Kéksajt
Az ínyencek egyik kedvencét, a kéksajtot, - mint sok más finomságot - a véletlennek köszönhetjük. Az első egy barlangban ottfelejtett tejből „készült" a párás levegő közreműködésével. Feljegyzésekből tudjuk, hogy több mint ezer éve készítenek kéksajtot, az első próbálkozások óta azonban sokat változott a gyártás technológiája. A megalvadt tejből készült töretet egy Penicillium roqueforti vagy Penicilium glaucum nevű nemes penészgombával oltják be, az érlelés alatt pedig ez a penészgomba színezi el a sajtot a kék és a világoszöld szín árnyalataira. A kéksajtok családja igen nagy, a francia, a dán, a spanyol és a német kéksajtok a leghíresebbek. A Roquefort talán az egyik legnépszerűbb kéksajt, a dél-franciaországi Roquefort-sur-Soulzon városkából származik, juhtejből készül és több száz éve eredetvédett.

Pule, a világ legdrágább sajtja
Ez a füstölt sajt, - bár a legdrágább a maga nemében, - mégsem a sajtok őshazájában Franciaországban, vagy Svájcban, hanem Szerbiában készül. A szamártejből előállított sajtkülönlegesség kilója közel 32.000 forintba kerül, méghozzá azért, mert a szamár jóval kevesebb tejet ad, mint a tehén. Egy kiló Pule sajthoz körülbelül 25 liter szamártej szükséges, egy szamár pedig annyi tejet ad egy év alatt, mint egy tehén egy nap alatt. Így nyilván mindenki számára érthető az is, hogy a szamártej fürdő miért csak Kleopátra kiváltsága volt...

Cazu Marzu, a lárvás sajt
Talán az egyik legkülönösebb és egyben visszataszítóbb sajt a Cazu Marzu, amely Szardínia szigetén készül, Olaszországban. Ez a „rohadt" sajt juhtejből készül és lárvák közreműködésével lesz igazán ízletes gasztro-különlegesség. A sajtlégy lárvái krémessé és lággyá teszik a sajtot oly módon, hogy megemésztik a juhtejben lévő tejsavat, a sajt pedig maga a lárvák végterméke. A helyiek nemcsak a sajtot, hanem a lárvákat is megeszik, a kevésbé bátor vállalkozók azonban csak a sajtot fogyasztják el. A finomság körülbelül egy hónapig érlelődik, és a lárvák, ha megzavarják őket nagyon messzire, akár 15 cm-re is képesek kiugrani. Ma már nagyon kevés helyen találkozhatunk Cazu Marzuval, de néhány helyen Szardínia szigetén még rábukkanhatunk.

Olvassa el ezt is: 

Házi tészta készítése

Farsangi fánk receptek

Minimál stílusú lakberendezés - konyha